A nő csábít, a férfi hódít.
Ahogy belépsz, még nem érzékeled, hogy valami megváltozott. A beszélgetés is a szokásos módon indul. Tétova mozdulatok, szemkontaktus csak pillanatokra, akkor is zavartan.
Az iroda előterében állsz meg. Ő a belső irodából jön ki. A rá annyira jellemző erősen ringó mozgásával, egy a rá még inkább jellemző szabású nadrágban. Ez egy farmer, mégis úgy gondolod, hogy varratta, mert elképzelhetetlennek tartod, hogy bárki más felvenne egy ilyen nadrágot. Rajta kívül.
Már indulnál, de még egyszer ráemeled a tekinteted. És akkor látod meg a szemében a gúnyt. Egy gúnyos tekintetben nincs semmi furcsa. Csakhogy ennek nincs oka.
Ahogy a távozásod után becsukod a súlyos faajtót, elmosolyodsz, és arra gondolsz, hogy ez az a reakció, amit soha nem fogsz megszokni.