Amikor belépsz, és jobbra nézel, meglátod Őt. A földet nézi. Csak ül a széken, és a földet nézi. Érzed a várakozást, ami belőle árad. Nincs jó napja. Elmész mellette, de nem érinted meg. Késztetést sem érzel. Üresség van benned. És csalódottság. Csalódott vagy, hogy másnak akartad hinni. Másnak, mint amilyen valójában.
Hátra mész. Az egész házban nagy a feszültség. Nem szeretsz ilyenkor itt lenni. És a hit, ami eddig táplálta a tetteidet, már sehol sincs. A gyertyát sem úgy gyújtod meg, ahogy kellene. Mintha erőltetnél valamit. És ez elbizonytalanít. És ez a hited halála.
És most nem tudod, mi lesz.
Horák Árpád 