Szemben áll az ablakkal. A többiek körben ülnek. Teljesen körbeveszik. A székek vegyesek. Műanyag kerti szék és párnázott, lakkozott ebédlőasztal mellől elhozott, jól megfér egymás mellett. Még egy fonott fehér karosszék is van. Olyan, mint egy trón. A két ablak között, amivel szemben áll, egy üveges dupla ajtó nyílik az erkélyre. Az első emeleten van a szoba.
Ő szemben áll az ablakkal, közvetlenül az ajtó előtt. Ez a szoba legtávolabbi pontja. Illetve a mögötte lévő néhány szék még távolabb van. De Ő áll. És mereven néz előre.
Lát valamit.
Mi nem látunk semmit, csak az egyre fokozódó feszültséget érezzük.
Súlyos csend telepszik a szobára, ahogy megrándul a válla.
Horák Árpád 