A nap a nyár minden melegével hevítette az aszfaltot, délután háromra már harminckét fok volt, az arborétum sem vonzotta a látogatókat, négy autó állt csak a parkolóban, abból kettő a dolgozóké volt, az egyik meg az öreg Kadlicseké, az már fél éve nem mozdult el a helyéről, akkor halt meg az öreg, a felesége meg nem engedte az unokáknak, hogy hozzányúljanak. A fiát egy évtizede temette el, a menyét számítónak, a két unokát meg ostobának tartotta, és bár nyolcvankét éves volt, az emberismerete semmit nem kopott az évtizedek alatt, két másodperc elég volt neki, hogy felmérjen valakit, és mrgállapítsa róla, hogy milyen ember.
716. Nap
Horák Árpád 