Negyed órát bóklászott az óriási parkolóban, amíg megtalálta a zöld Mazdát. Két ember állt a kocsi mellett, és őt nézték. Fred nem emelte fel a fejét, nem volt kedve vitatkozni, nem érzett elég erőt magában ehhez, és bossús lett, hogy az egész parkolóban, miért pont csak az ő autója mellet áll valaki.
– Apa? – Franceska állt a kocsi mellet, mellette Fred két unokája, és Kate is ott volt; a családja.
– Mit kerestek itt?
– Drew hívott fel. Mondta, hogy beteg vagy.
– Honnan tudja? Sose mondtam neki. – Fred sutának érezte a mondatot, Drew tizenöt évig élt vele, persze, hogy nem titkolhatta el előle.