Úgy fénylett a hegytető, mint minden olvadáskor. A késő májusi meleg és nagy szél kellett hozzá; június vége előtt ritkán olvadt a hágóban. Itt, háromezer méter felett, ritka levegőben épített kunyhót Jurass. Ide a hegyi kecskék is csak nyáron jöttek, akkor, amikor az erős napfény már zöld mohával borította be az éles köveket.
A kunyhó vastag fenyőgerendákból és gyalulatlan deszkákból készült, értő kezek munkája: szívé és észé. Jurass hét éve hagyta ott az ügynökséget, hátat fordított a világnak, leginkább Hurina emlékének. Sarahnak hívták, csak Jurass hívta Hurinának, az erős állkapcsa és a kiugró arccsontja miatt.
Lassan telt a hét év, sokkal lassabban, mint Jurass szerette volna.