947. nap

A kert erdő felőli végében állt a fa. Egyedül, egy dombon, mert a kert ott már nem volt sik, megemelkedett, félgömb alakú lett; csak a fű maradt sötétzöld. A fa egyedül állt ott, távol a gyümölcsöstől, és bár nem volt kerítés, mégis mindenki tudta, hogy a fa után a kert véget ér. A fa után minden más volt. Ha az ember nagyon figyelt, észrevehetett néhány apró különbséget, ha meg nem figyelt, akkor érezte, hogy ott minden más. 

Senki sem vágyott oda. 

Caran karácsonyra kapta a bonsait, Greg elmondta neki, hogy nem szoktak gyümölcsfából bonsait csinálni, szóval ez a különlegességek között is különleges. Caran nem vágyott különlegesre. Azt várta, hogy Greg vigye már el végre vacsorázni, de Greg nem lépett, csak hozta sorban az ajándékodat, Caran meg minden alkalommal kiborult. 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s