Nem lehetett felhúzni a vödröt, mindig elakadt a gyűrűkben. Mélyen belehajoltam a kútba, és többször is megrántottam, de a beton kútgyűrűk rosszul illeszkedtek, és a kilógó peremen méteres akácfák törtek felfelé, ebbe meg minden beleakadt. Modern kút volt, alig húsz éve ásták, tekerős felhúzó nélkül, csak egy felhajtható falap fedte, a vödör csak mellé volt dobva, a rácsomózott vastag kötéllel együtt. Ritkán húztam fel vizet, akkor is csak szórakozásból. Meg a jéghideg, kristálytiszta vízért.
Szerda este rángattam a kötelet, remélve, hogy kiszabadul, és felhúzhatom a vödröt, amiből már minden víz kifröccsent. A bátyám még nem ért haza az edzésről, egyedül voltam, kezdett sötétedni, lassan, ahogy a szép nyári napok végén szokott.
Horák Árpád 