Az én történetem a végtelen pusztában kezdődött, Ábrahám előtt ezer évvel. Ott születtem, ahol a puszta elérte a hegyeket, ahol a patakok lelassultak és ahol a fából ácsolt keresztet Jézsau a földbe szúrta. A Keroa nevet kaptam anyámtól, apámtól csak valami betegséget, aminek a nevét a törzs nem vette a szájára. Apám vándor volt, hét éves koromig nem láttam, akkor is csak addig, amíg a rothadó hulláját a kordéról ledobták, anyám meg elkaparta, de csak, hogy a vadak ne kezdjék ki a húsát – ezt mondta nekem.
1044. nap
Horák Árpád 