Az ezredes később lépett be, mint várni lehetett volna, és persze rosszkor. Charlotte a székben ült, előtte nagy tükör, a festéket félig már felkenték a hajára, és Alice közben az új egyterűjét dicsérte, – de Charlotte már nem figyelt. Az ezredes mögötte ült le, nem vette észre Charlotte-ot, a Zuhanás a szerelembe plakátját forgatta, valami hiányzott róla neki, egy szín, egy villanás vagy valami. Ahogy a következő plakátért nyúlt, hogy kivegye a magazinok alól, felemelte a fejét, és a szeme Charlotte-éba fúródott. Hosszú másodpercek teltek el mozdulatlanságban, mintha a freskókra faragott ősi mosolyok közt tévelygő, málnaszörpre vágyó nemzedék fagyott volna gleccserbe. Elkapta a szemét. Égette a lelkét, mert évek óta kerülte a találkozást vele. Charlotte-tal.
(1064.) Az ezredes
Horák Árpád 