Péternek hívták. Az anyja egy freskóba szeretett bele, így kapta a nevét. Ez sem védte meg a fronton, egy nappal azután halt meg, hogy a századához került. Egy repesz. Volt a körletben erre egy kifejezés. Hazaút. Senki nem használta ezt a szót, csak ha valaki a baljóslatú első napján kapott halálos sebet. Mint Péter. Este ilyenkor összegyűltek, gyertyát gyújtottak, és találgattak, hogy miért szólította magához az őt Isten. Péternél a nőügyre szavaztak egyöntetűen.
Semmi nem állhatott volna ennél messzebb a valóságtól.