(1405.) Lápvidék 12

Aznap elmaradt a mese. Judy beájult az ágyába, és rögtön elaludt. Fran leült az ágya szélére, elsimított egy tincset a fülénél, megpuszilta, és tétován a könyvespolc felé nyúlt. Judy kilenc évesen is igényelte az esti mesét. Hatalmas szemekkel olvasta le a szavakat Fran szájáról, időnként jókat kuncogott, az ijesztő részeknél meg Fran alkarjába markolt, és a fejét rázta, mintha nem akarná hallani a szörnyűségeket.

Fran óvatosan felállt, lekapcsolta a villanyt, és lement a konyhába, hogy befejezze a szendvicset.

.

A szülés simán ment. Fran három nap múlva otthon volt, Judy széles mosollyal az ajtóban várta, izgatottnak látszott, a bal lábával lassan dobolt a terasz fáján, és a vállát rángatta.

A kórházban a pszichológus figyelmeztette Frant, hogy a kvázi gyereke féltékeny lehet. Készüljön fel.

De Judy nem volt féltékeny. Ugyanúgy jött mint eddig, és soha nem volt útban.

Fran nem értette, hogy csinálja.

Kategória: .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s