Hajnali egykor Fran felriadt. A nappaliban bóbiskolt el, a nagy fotelben jobban tudott pihenni, az utóbbi napokban rosszul aludt, hiába gyömöszölt maga alá egy rakás párnát.
Judy a kanapén ült, szemben vele, és tágra nyílt szemmel figyelte.
– Csinálok szendvicset. Kérsz? – Fran lehetetlen időpontokban is tudott enni.
Judy nemet intett a fejével, és követte Frant a konyhába.
Fran sajtot vett elő a hűtőből, és egy késért nyúlt, hogy kenyeret vágjon. Ahogy kihúzta a kést a tartójából, Judy mellé lépett, és megfogta a csuklóját. Fran nem mozdult. Judy óvatosan kivette a kést Fran kezéből, és olyan lassan tette be a mosogatóba, mintha egy atombombát akarna hatástalanítani.
Aztán kézen fogta Frant, és felvonszolta maga után az emeletre.
Nagyon álmosnak látszott.
Horák Árpád 