Csengettek. Judy állt az ajtóban, csatakos ruhában és vérző füllel. A háta mögé mutatott. A biciklije ott hevert a fűben, furcsán ferde kerekkel.
Fran egyből az anyját akarta hívni, de Judy lefogta a kezét.
.
Judy a kanapén ült, és mozdulatlanul várta, hogy Fran lemossa a vért az arcáról.
Fran csodálta Judyt. Judy szót fogadott. Mindig. Ha aludni kellett menni, ment, ha haza kellett menni, ment. Mindent megtett, amit Fran kért tőle. Nem mintha nem lett volna saját akarata. Vagy gyenge lett volna. Csak egyszerűen elfogadta a dolgokat.
Néha azonban határozottan nemet mondott. És ilyenkor Fran ösztönösen átengedte neki az irányítást.
.
Este tízkor Fran szólt Judynak, hogy alvás.
Judy határozottan nemet intett a fejével.
Horák Árpád 