Péntek nem az a Péntek volt, nem Robinson Pénteke, Péntek lány volt, olajos barna bőrrel és olyan fekete szemmel, amilyet Anatol még soha nem látott.
Péntek csak hetente egyszer járt a Wordwood’s-ba, akkor is csak kémia faktra, az orvosi egyetemre készült, hogy aztán Afrikába menjen árva gyerekeket gyógyítani. Anatol Fredtől hallotta ezt, meg azt, hogy Péntek töri a nyelvet, mert valahonnan keletről jött, csak egy éve vándoroltak be, és hogy az apja politikai menekült, az anyja meg valami híres színésznő.
A nevét senki nem tudta kiejteni, Anatol nevezte el Pénteknek, pénteken tízkor kezdődött a kémia fakt, az volt az a nap, amikor láthatta.
És Anatol látni akarta Pénteket.