(1573.) Szarvasbőgés egypontnulla

A bika kettőt bőgött, a másodikat panaszosan, aztán lépett előre egyet, és a két mellső lába belesüllyedt az iszapba.

Már évekkel korábban kotorni kellett volna a tavat.

.

George még nem látott ekkora állatot, lehetett vagy négyszáz kiló. Ahogy megmozdult, hullámok indultak el a másik part felé. A nyakán közben aranylóan csillant meg a holdfény, a tücskök meg abbahagyták a ciripelést – mintha a világ minden figyelme fordult volna a fenséges állat felé.

Hajnali kettő volt.

George két perce tette le a bögréjét, kávét ivott, nem tudott aludni, a terasz előtt a fűben egy béka ugrott nagyot, George meg nem értette, hogy mit keres a háza előtt, ahelyett, hogy aludna.

A bika újra felbőgött.

George az erdő felé fordította a fejét, a vinnyogó hang irányába, és grimaszt vágva konstatálta, hogy a pelék megint túlszaporodtak a nyáron.

Kategória: .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s