Joseph hátulról ölelte Barbarát, valami süllő fogására alkalmas hálóról mesélt, Barbara nem figyelt, Barbara boldog volt.
A hetedik hónap végén járt, sejtette, hogy előbb jön a baba, a kisszobát már kifestették, Joseph bölcsőt faragott kőrisből és valami furcsa illatú enyvvel ragasztott rá, kis, rózsaszín virágokat.
Ez egész olyan volt, mint Joseph lelke. Erős és gyengéd.
.
Barbara hét gyereket akart, Joseph mondta, hogy jó, második munkát vállalt, és a halakat már pénzért adta.
.
A ház, amit kinéztek, a köd szélén állt, a mocsár nem hivatalos hátára mellett. Senki nem akarta megvenni.
Joseph mondta, hogy jó lesz. Neki barátja a köd.
És úgy is volt.
Barátja volt a köd.