Joseph tátott szájjal nézte a süteményét.
A kék tányér fehérarany széle mellett bíbor málna csík futott a fekete csokigombócig. Joseph a legszebbet választotta, azt, ami neki tetszett, bár narancssárga nem volt benne, a fekete megfogta, kettőt kért, a tó melletti asztalhoz vitte, és áhítattal nézte.
Ez nagyon finom lesz. Igazán finom. Isteni. Gyönyörűségesen Isteni.
.
Barbara a pult mögül figyelte. Látta már valahol ezt fiút. Biztos volt benne.
.
Három nappal később Joseph ugyanazt a süteményt kérte. Skarabeus. Találó név.
Látott már hasonlót. A mocsárban.
Azon az estén.
.
Barbara kisétált a pult mögül, leült Joseph mellé, az állát a kézfejére támasztotta, és megkérdezte Josephet, hogy lemenne-e vele este a partra.