(1887.) Amikor a nap kisüt

Farenheit hosszú sétára indult.

.

Az augusztusi délelőtt volt a kedvence.

Lassan csordogáló patak mellett haladt, lassan előre, öles léptekkel, mégis cammogva. Farenheit jelenség volt. Önmaga volt, mindig.

Öt évesen lefutotta a maratont. Véletlenül. Tényleg. Félreértette nagyapja szavait. Barna, fürtös hajával szedte a lábait. Hát óra tizenkét perc.

Nem világcsúcs.

.

Nyolc évesen megállított egy kamiont az autópályán, és egy nyolcszáz km-re fekvő városba vitette magát.

Akart egy játékot.

.

Tizenhat volt, amikor halász lett. Csónakkal ment ki hetente kétszer, és mindig tele hálóval tért vissza. Nem szerették.

Nem érdekelte.

Kategória: .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s