Szerző: Horák Árpád

Aznap harmadszor teregetett. Az erkélyen több ruha már nem fért volna el. Ágyneműt is mosott. A nyitott erkélyajtón kihallatszott a sírás, ő leült a padra az almazöld fürdőköpenyében, aztán kifújta a füstöt. Hegyesen, felfelé. Az utat nézte. Élesen kanyarodott az íve, kissé emelkedve, a buszoknak vissza kellett kapcsolniuk, ő meg csak ült ott, és mélyen… Tovább (1292.) Fürdőköpeny →

Úszó jégtáblák mellett, lassan haladt a hajó. Sütött a nap, ahogy csak hidegben tud, szemet bántóan és hidegen. Jessica a korlátot fogta, vastag, bundás kesztyűjében markolta - erősen, mintha kapaszkodna. Három napja szédült. Nem szólt róla senkinek. Magába mélyedt, álmos pillantással teltek a napjai - Jessica nem volt ott, ahol volt. Három héttel később, pár… Tovább (1292.) Jéghegy →