Szerző: Horák Árpád

Greg ölében volt Crissy lába, a kanapén ültek, Greg egy filmet keresett, Crissy csak hátrahajtott fejjel dudorászott. Könnyű anyagból készült piros szoknyája felcsúszott a combján, Greg simogatta, közben a monitort bámulta, néha bosszúsan felmordult, olyankor Crissy felé fordította az arcát, révedt tekintettel. Nem szólt Crisyhez. Három napja derült ki, hogy gyereket várnak, azóta nem beszéltek,… Tovább 967. nap →

Forró a homok, koktélt szürcsölsz, fejem a hasadon. Olvasok. Nincs ennél szebb karácsony nekem, az óceán felől fúj a szél, a hajad csiklandoz, kezed a karomon, érzem a körmöd, tudom, hogy kék. Rebecca. Nem tudok betelni veled. A repülőn a vállamon aludtál, ennyi is elég lenne; kevéssel beérem. De te mindent adsz. Lágyan ölelsz körbe,… Tovább (966.) Rebecca 5 →

A nyírt gyepen vágott át a főépület felé, nem kerülte meg a tavat. Ez volt Benjamin félórája. A nap sugarai még nem csillantak meg üvegeken, a lovarda csendes volt, és a gyepet nyírtnak hívhatta. Szerette ezt a kifejezést, hogy nyírt gyep, Barbara meg kiborult tőle. Szerinte az csak fű, a szombat esti séta nem andalgás,… Tovább (963.) Hajnal előtt  →