Szerző: Horák Árpád

Mi lenne, ha bársony lennék? Vagy egy téged figyelő tigris. Egy pohár tokaji aszú vagy egy véső, amit az asztalos használ. Egy pöfögő traktor, egy soha el nem hervadó virág, vagy elénk ciklámen. Egy királydráma, de leginkább egy Csehovi, mellbevágós, érthetetlen három órás szenvedés. Vagy egy egy rózsa visszafogott illata. Vagy egy szimfónia vége, amikor… Tovább (308.) Mi lenne, ha… →

Nem messze áll a parttól. A vitorlája le van engedve. Az árboca visszatükröződik a kristálytiszta vízben. Lelátni egészen a fenékig. Megtippelni sem tudod, milyen mély lehet. Az apró kavicsok csillogása megtörik a vízben. Te a parton állsz, és nézed. Már harmadszor vagy ma itt, hogy gyönyörködj benne. Valami idevonz. A nap hátulról süt. Minden részlet… Tovább 307. Nap →

Lételeme a nagy társaság, de a természetben is otthon van. Hogy a művészetekről ne is beszéljünk! Szerencsések lennénk, ha a gondolatait vers formájában osztaná meg velünk. Ő Isten ajándéka nekünk. Egy romantikus idealista. A durvaság és trágárság mélyen sérti és lehangolja. A lelke finom és érzékeny. Életének minden területén rend van. Kínosan pontos. Kínosan. Vágyik… Tovább 306. Nap →

Száztizenhét százalék. Ennyi lett az eredmény. Ennek semmi értelme nincs! Nem lehet több, mint a maximum! Újra a számlálóra nézek. De nincs tévedés. Száztizenhét. Sóhajtva az ablak felé fordulok. A rohadt életbe! Ez most nagyon nem hiányzott! Kinézek az ablakon. A táj élettelen odakint. Szinte ijesztően halott. Újra kell kezdenem. Az egészet elölről. Úgy, hogy… Tovább 305. Nap →

A kisfiú már teli szájjal nevet. A fejét hátrahajtja, és miközben az ég felé küldi a kacagását, beletúr a kölyök bundájába. Az közben próbál előbbre jutni, de a kisfiú combja túl magasnak bizonyul, és több nekifutás után feladva a küzdelmet, visszafordul, és eltünik a nagy fűben. A fiú végig követi a szemével. Az arcáról egy… Tovább (304.) Boldogság 2. Befejező rész →

A réten, ahol találkoztak, az elszáradt fű a térdem közepéig ért. Tipikus kora tavaszi helyzet. Az ősz végén elszáradt magas füvet még nem váltotta fel a frissen nőtt tavaszi. Kell még néhány hét, amíg a régi eltűnik, és az új átveszi a helyét. A kiskutya botladozva futott a kisfiú felé. Ő a földön ült, és… Tovább (303.) Boldogság 1. rész →

A könyvespolc felé nézel. Választ vársz. Semmi reakció. Semmi. Mivel nem kapod meg a választ, megvonod a vállad, és elindulsz. Teljesen váratlanul tört rád a vágyakozás. Elemi erővel csapott le, még munka közben. Illetve amikor haza indultál. Aztán végig az egész úton. Ez határozott meg mindent. És elment a legvégsőkig. A legvégső határig. De nem… Tovább 302. Nap →