A vihar nyugatról csap le a városra. Te már harmadszor lépsz ki az orkánerejű szélbe. Magasan vagy, és a szél egyből szelídül, és el is áll egy-egy pillanatra, de csak hogy azonnal felerősödjön, ahogy bezárod a bejáratot. Tombol a vihar. Érzed az erejét. Mint amikor több, elfojtott vágyaitól felkorbácsolt nő, akar egy valamit. Téged. Nem… Tovább 315. nap
Szerző: Horák Árpád
314. Nap
Nem szeretem, ha eltervezem, de nem csinálom meg. Talán nem kellene terveznem. Jó volt, amikor maguktól alakultak a dolgok. Szeretném ezt minden nap rendszeresen csinálni. Minden áldott nap. Mind nap. Rossz volt, amikor kevés részletes visszajelzést kaptam. Én mindig a szívemre hallgatok. Mindig. (majdnem mindig) Én néha álmodozom. És soha nem adom fel. Soha. Szeretnék… Tovább 314. Nap
313. Nap
Irigység. Sárga? Legyen sárga. A standard citromsárga. Egy a párját hívó madár vad rikoltása. Émelyítő édes. Erős, jellegzetesen édeskés illat. Egy félrerántott fej, egy máshova irányított tekintet és dühös dobbantás. Egy helyben állva. Megbocsátás. Világoskék. Nagyon szép, visszafogott, sima világoskék. Egy harang kondulása. Egy finomra sült, szaftos hús íze. Egy virágosrétből áradó illatorgia. Egy térdreesés.… Tovább 313. Nap
312. Nap
Aggodalom. Mustársárga aggodalom. Egy zenekari próba kakofóniája, a számban érzett keserű ízre összefutó nyál. Az égett hús szaga. A sietős lépteimet megtorpanásra késztető, a levegőt a tüdőmben tartó, a szívemet egy pillanatra megállító, az agyamban felbukkanó gondolat. Vasárnap reggel. Citromsárga. Inkább napsárga. Vakító napsárga. Mint a tavasz, az ébredés. Friss, zamatos rostdús gyümölcslé. Az eső… Tovább 312. Nap
311. Nap
Árpád. Árpi. Hogy pénzt keressek. Ennél többre vagyok képes. Az mindig jó érzéssel tölt el. Izgatottan várom, hogy mi fog történni. Ha van párom, és ott van velem a legjobb barátom. Bezáródok. Ha van ilyen. Várom, hogy mi fog történni. Valami, ami régen meg volt, de elveszett. Fontos. Majdnem mindig. Az nem zavar. Ez van,… Tovább 311. Nap
310. Nap
A sonka finom. Serrano. Hogyne lenne finom! Ennyit a magyar hagyományokról. Elgondolkodva tömöd a szádba falatot, és közben az asztal másik oldalán ülő lányt bámulod. Folyamatosan fecseg. Borzalmas. Undorral fordulsz az ablak felé, aztán fél is állsz, és oda sétálsz. A diófa már hatalmasra nőtt a kút mellett. Megcsóválod a fejed, ahogy arra gondolsz, hogy… Tovább 310. Nap
309. Nap
Mi lenne, ha Ő smirgli lenne? Vagy egy a fenekét laposan tartó, téged gyáván kerülgető hiéna. Vagy egy lassan, de biztosan megölő hamburger. Egy túl alacsony sámli, egy túl hangos teherautó vagy egy falu házakkal, lakók nélkül. Egy cserepesvirág száradó földben, egy fekete, annak is koszos vagy az összes átlapozott oldal a világ összes könyvében.… Tovább 309. Nap