Szerző: Horák Árpád

Anne sötét szürke farmert vett fel a kék, könnyű blúzhoz. Tökéletes volt az alakja, de a széles csípőcsontja miatt a nadrágok esetlenül álltak rajta. A blúza vállban túl húzott volt, hátul gyűrődött, elől felcsúszott - egy katasztrófa volt az egész. Anne-nek divatcége volt. Senki meg nem mondta volna róla. Ben után ment le a parkba,… Tovább (1538.) Miért együnk pitét fél négykor? →

Egy koppanás volt, tőlük pár centire. Jonathan megfeszült. Először a puffanások, aztán öt dobbanás és most a koppanás. Veszélyes az ellenfél. Ez egy könnyű tárgy volt fából, gondolta, és nagyon közel érte el a fejük mellett a falat. Túl közel. Jonathan lassan térdre ereszkedett, közben meghúzta Julian zekéje ujját. Julien követte a példáját, és lassan,… Tovább (1536.) Koppanás →

Lola kettőkor kezdte magyarázni a mellette ülő idős férfinak, hogy a darazsak kisebbek lettek a klímaváltozás miatt, pedig klimatizált a fészkük. Késett a gépük. Két órával halasztották el az indulást. A férfi ült le mellé, barna zakóban és vastag keretes szemüvegben. És szomorú, fáradt arccal. Lola mesélni kezdett neki, túl sokat beszélt, ideges volt a… Tovább (1536.) Mikor lett fél négy? →

Shane tizenkét évesen kérdezte meg először a nagynénjétől, hogy mi van a dobozban. A sima papírdoboz a kastély egyik félhomályba vesző, rövid folyosóján, egy polcon állt, egyedül. Senkinek nem tűnt fel, Shane akarta csak tudni, hogy mi van benne, olyan közel a nagy szalonhoz, a teraszhoz és olyan messze a főbejárattól. A nagynénje azt mondta… Tovább (1536.) Életem doboza →

Tejföllel. És fehér kenyérrel. . Matthias nem volt hajlandó enni. A tea tejjel az ok volt neki. Lea dupla adagot kért, bár előtte felhívta az orvos ismerősét, és íratott valamit az epéjére. Huge John csak piszmogott vele. Judit sok tejföllel ette, jóízűen, mosolyogva, közben dicsérte az illatát és a szakácsot. A Philios ikrek megették. Egy… Tovább (1535.) Kolbászos lecsó →