A fürdőszoba-ablakból ugrott le, leverve a légfrissítőt, végigfutott az előszobán, be a konyhába, ahol egy szökkenéssel a konyhapulton termett, még egy dobbantás, repült a kéztörlő és egy flakon fertőtlenítőszer. A másik, aki fele akkora volt, lemaradva követte. Igaz, hogy le volt maradva, de a lelkesedését az egész utca halotta: a hangja, valahol a visítás és… Tovább 492. nap
Kategória: .
490. nap
Az íróasztala szélére támaszkodott, a monitort nézte, amit megdöntött, hogy az tökéletes szögben álljon. Az aranykeretes szemüvegét előbbre húzta az orrán, a csípőjét megbillentette, a hosszú ujjai végén lévő briliánsan manikűrözött vörös körmeivel úgy dobolt a fán, mint aki robbanni készül. A képen előtte a férje volt egy szőkével. A lány az ölében ült egy… Tovább 490. nap
489. nap
A templom a két falu között, abban a kereszteződésben állt, ahol a vén körtefa is. Egy éve sincs, hogy felépítették, de máris kicsinek bizonyult. A környékbeli parasztok úgy özönlöttek oda vasárnaponként, mintha a püspök aranyat osztott volna. Jean nem értette, mi ez a lelkesedés. Nem kellett dolgoznod, ha templomba mentél - az addig rendben van.… Tovább 489. nap
478. nap
Nem azért ment oda, hogy a tenyere szinte biztosan elérje a fejét. Hátra kellett fordítania a férfi előtt lévő széket, hogy beleülve a szemébe tudjon nézni. A nehéz, fémkeretes szék belevágott a tenyerébe, ahogy megragadta, hogy egy mozdulattal megfordítsa. Ez nem sikerült neki: a szék közel száz kiló volt. A mozdulattól meghúzódott egy izom a… Tovább 478. nap
474. nap
A rózsa fehér volt, zölddel és narancssárga kreppapírral. Egy komoly csokor benyomását keltette, annak ellenére, hogy egy szál virág volt a zöldek közepén. A virágkötő elégedetten nyújtotta át a férfinek, magabiztosan mosolyogva, azt közvetítve a világ felé, hogy ez a csokor bizony fantasztikus lett. A férfi is elégedett volt. Kilépett a bolt ajtaján, és a… Tovább 474. nap
Horák Árpád 