Kategória: .

John az ablakként funkciónáló vastag üvegtábla előtt áll, és miközben a telefonján az üzenetet olvassa, érzékeli, hogy a szomszédos toronyház tetején leszáll egy helikopter. - Háromkor squash. - Jó lesz. Azzal a szöszivel. Aki elég egyértelmű jeleket küld felé. Régebben lecsapott volna egy ilyen lehetőségre. De ma már nem. Ott van neki Etel. Aki nem… Tovább Ötvenedik nap →

A szőke ikrek végigmorogják a reggelit. Miért kell nekik külön enni? Mintha Susan nekik nem lenne a testverük! De ebédtől már ők is az ALANYnyal esznek. És miért hívják őt ALANYnak? A technikusok azokat hívják alanynak, akiket lenyomoznak, és megfigyelnek. De minek kéne őt figyelni, hiszen itt van a jachton? Ahh, zavaros az egész! Nem… Tovább Ötvenedik nap →

John az íróasztalánál ül, és miközben a huszonhetedik emeleti gyönyörű panorámát élvezi, Etelre gondol. Még két hét. Még két hétig nem látja. Az előzetes megállapodás is ez volt, de most mégis hosszúnak érzi. A telefonbeszélgetésük megnyugtatta. Etel őszinte volt. Jól ismeri őt. Etel bármikor képes hazudni, ha ez jól felfogott érdeke. De nem nagy dolgokban.… Tovább Ötvenedik nap →

Az óriás tétován áll a helikopter leszálló mellett. Miért van itt a bőröndje? Egyáltalán ki csomagolta össze? És miért nincs ő most  a hajón? És miért mondta azt Etel, hogy minden rendben lesz? És miért van itt a bátyja? Miért veregeti a vállát, mint gyerekkorukban? Miért mondja, hogy üljek be a kocsiba? Miért nem én… Tovább Ötvenedik nap →

Etel az általa ismert kétszáz káromkodásból negyvenhetet mindjárt az első mondatában felhasznál. Ezt nem teheti! Ezt hogy gondolja! Ő az egész családot védi! És különben is! Egymással szemben állnak, húsz centire egymástól, Etel őrjöng, a férfi, akit uramnak szólítanak, csititja. Etel nem igazán tud komoly érvet felhozni az óriás mellett, csak azt hogy SZERETI. Úgy… Tovább Negyvenkilencedik nap →