Kategória: .

Folwent érdekelte a világ. Nyitott szemmel és szívvel járt az utcán, belül mosolygott, és várta, hogy jöjjön az érdekes. És az jött. Mindig. . Szerda reggel volt, a madarak erőtlen csiripeléssel hívták a tavaszt, Folwen épp a nagy parkoló mellett sétált, amikor meglátta a fiúkat. A fiúk szívták a cigit, doboz sör meg a kezükben,… Tovább (1758.) Sokat, de miért? →

Caren harmadszor hitt aznap magának. Magának, és nem másnak. . . Caren nem szólt közbe, csak hallgatta, ahogy John arról beszél, hogy nem szereti a macskákat. Azt mondta, mindet kivágná az ablakon, közben félrefordított fejjel kaffogva nevetett. Caren félrehúzta a szájat. Ez vajon mire jó? Miért gondolja ez az idióta, hogy harsogva el kell mesélnie,… Tovább (1757.) Hallottam, hogy van, és látod →

Julie Londonba utazott. Evenhez. A Mondona Hotel Velencében. Ott ismerkedtek meg. Vagyis még előtte a vonaton. . Julie becsavarta a haját. Nem a hagyományos módon, egyszerűen csak befonta, és várta, hogy megszáradjon. Hajmosás után fonta be. Hullámos lett. A vajszínű ruha jól állt neki, mégsem szerette. Úgy döntött, beugrik egy másik ruháért, mielőtt találkozik Evennel.… Tovább (1756.) Ma →

A fekete jó szín, Jane akkor utálta meg, amikor megismerte Eade-et. Eade imádta az összeesküvés elméleteket, logikus gondolatokkal vezette végig a k kiselőadásait - és mindig fekete nadrágot hordott. Ez nyár középén, harminc fokban furcsa és ijesztő volt Jane-nek, a sok hoax meg már kezdett az agyára menni. Először még tetszettek neki a történetek, eljátszott… Tovább (1745.) Biztos, hogy úgy volt →