Kategória: Uncategorized

Shane és Frog a második kasszánál álltak, amikor a támadás történt. Egy karton tej volt már csak hátra, amikor lövések - pontosan három lövés - eldördültek, és hetes kasszánál álló nő összeesett. Később Frog megtudta az alattuk lakó kutyasétáltatótól, hogy a nőt Alicenek hívják, a férje két éve elhagyta, és hogy narkolepsziás. Pont a lövések… Tovább 1058. nap →

Nem tudom mi ez. A körtefa előtt hever, fehéren, mint a napon száradt csont. Masszaként terül szét, szabályos kör alakban, nem úgy, mint egy bálnahányás, kérges felszíne meg barázdáltabb a vén Náncsi arcánál. Nem én tettem ide, az elöljáró gyanakodva méreget, az orrát horkantva felrántja, - ne számítson bizalomra itt az, aki még csak harminc… Tovább 1056. nap →

Az előszobában álltak meg, egy lépést sem voltak hajlandóak beljebb menni, az egyik kartonlapon irt, ákombákom betűkkel. Egyik sem volt több huszonötnél, bárgyú tekintettel néztek előre, a sminkjük rosszul volt felrakva, a rikító ruhájuk meg rossz szabású és méretű volt. Még véletlenül sem tálaltak el semmit. Két hibahalmaz állt az előszobában.

Shane és én álltunk a sor végén. Esélyünk sem volt az autogramra, de vártunk, reméltünk és két busznyi sikongató japán lánynak hátat fordítva az út menti erdősáv és a búzamező között csordogáló érből ivó nyulakat figyeltük. Hét kilométerre a város szélétől, és négy kilométerre a körforgalomtól álltunk. Kétszázezer rajongó érkezését prognosztizálták, ebből bő ötvenezer japánból… Tovább 1054. nap →

Száz lépésre a háztól hajtott ki az utolsó nárcisz, Hanna háromszor is lelépte. Patrícia az árnyékban ült, és rohadtul nem érdekelte az egész. Már reggel a strandra akart menni, barna bőrt akart, és dumálni a lángososnál a sráccal. Hanna két napja a nárciszokkal zaklatta, nem hallotta meg, amit mondtak neki, és sokkal többet motyogott magában… Tovább 1051. nap →