Kategória: Uncategorized

Üres a város. Nem a könnyű őszi eső űzte el az utcáról az embereket, ünnepnap van. Pár orosz szó, néhány taxi. Ennyi. És te. Rikító fehér a pólód, mint a lelked utolsó darabja; azt csak a halálod előtt akarod bemocskolni. Belém karolsz, közel az étterem, nem vagyok éhes. Halászlé és túros rétes, meg három sör;… Tovább (1033.) Alexandra 3 →

Öleltél, mint mókus a fát, az élet ennél közelebb nem hozhatott volna. Éjjel szerelmet szőtt a világ, de te tudtad, hogy nem neked szánt az ég; meg én is. Nem úgy fogtad a kezem. Értettél. Bólogattál, az oldaladon fekve bontottad a mandarint, aztán gerezdekre szedted és megetted. Néha emelted csak rám a tekinteted, mohón és… Tovább (1032.) Alexandra 2 →

Vékony, pántos, sárga felső. Csonthéj sárga. Mint a világos homok. Elég semmilyen szín. Ez a vagyok is, meg nem is, ne vegyél észre légyszíves szín. Ez volt rajtad akkor, amikor először dobbant meg a szívem, ahogy rád néztem. Mezítláb álltál szemben velem a vastag szőnyegen, ejtett vállal és csillogó szemmel. Még nem tudttad, hogy a… Tovább (1031.) Alexandra →

Poros lett a feneke, egy szürke kör és egy éles vonal rajzolódott ki az öve alatt, hiába próbálta lesöpörni. Kétszer húzta végig a kézfejét, az eredményt nem láthatta, így abba is hagyta, Ken pedig nem szólt neki. Ken a másik oldalon parkoló egyedi rendszámos Audit figyelte, közben élvezte a napsütést - hosszú volt a tél.… Tovább 1029. nap →

Lassan pislogott, és a fejem fölé nézett, próbált idősebbnek tűnni, nem két hónaposnak. A három testvérből csak ő maradt a háznál, a legkisebbet előző nap vitte el a szomszéd, azt mondta, sok az egér, kell egy macska. Nem mondott igazat. Az egér tényleg sok volt, behúzódtak a földekről a hideg tél miatt, de az öreg… Tovább 1028. nap →