(1033.) Alexandra 3

Üres a város. Nem a könnyű őszi eső űzte el az utcáról az embereket, ünnepnap van. Pár orosz szó, néhány taxi. Ennyi.

És te.

Rikító fehér a pólód, mint a lelked utolsó darabja; azt csak a halálod előtt akarod bemocskolni. Belém karolsz, közel az étterem, nem vagyok éhes. Halászlé és túros rétes, meg három sör; mindet te iszod. Barna, egyenes a hajad, pont ilyennek képzeltelek, és kedvesnek, hogy mindig van időd és persze együttérzel. Amennyire kell. Nem jobban. És ilyen vagy, tényleg. Tudod mi kell nekem.

Testvérek vagyunk.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s