(1046.) Nem késő még

János a hegy teteje felé tartott. Ezernegyvennyolc méter. A fák között vágott át, hagyta a szerpentint, földet akart a lába alá, nem aszfaltot, a bakancsát a sárba vágta, és leszegett fejjel kaptatott felfelé. Káprázatosan sütött a nap, áttört az ágak között is, de Jánoshoz nem ért el. Két hete veszítette el az édesapját, a rátelepedő… Tovább (1046.) Nem késő még

1045. nap

Hosszan mesélsz ma, dühös is vagy kicsit, emlékek jönnek, - az igazság nem; azt még nem akarod. Glória a boltban ér utol, nem néz rám, úgy köszön, ma szép, sugárzóan, de a világot kizárja. Zöld ital egy kék táskában, szenvedélyes perceket ígér a reggel, három nap lesz az élet, meg egy bónusz; az már a… Tovább 1045. nap