(984.) Rebecca 7

A combod. Ahogy megmozdul, itt ülsz mellettem a balomon, azonnal indul a kezem, hogy megmarkoljam, aztán érzem, ahogy az izmaid megfeszülnek az érintésemtől. Válaszolsz nekem. Újabb és újabb érintést követelsz, mohón, a fejed hátra hajtod, és lehunyt szemmel sóhajtasz az ég felé. Meg vagy hatódva. Tudom. Átlényegültél istennővé, általam. És még. Többet kapok, a gondolataimban… Tovább (984.) Rebecca 7

(981.) Rebecca 6

Rebecca. A neved feltölt, elrepít, és a szépség birodalmába kerülve tükröződsz bennem vissza, reggeli fénysugárként. Nézem az arcod, a szívem tele, az ölembe vonnálak; örökre. Te értesz és akarsz. Szemben családdal, szemben barátokkal, meg a világgal persze; benne önmagaddal és velem. Szerelmes vagyok beléd. Tudod.