Horák Árpád

Az árnyákban szeretett ülni, a disznóól előtt, és ahogy egy barátunk megjegyezte, szoborszerűen. Ez ugyanaz a barát volt, aki amikor hozzánk motorozott, az Alpokhoz hasonlította a dombjainkat az oldalban legelésző tehenek miatt. Mondjuk tényleg mozdulatlanul ült, meg sem rezzent, és a fejét is egy irányba tartotta, és ha a szél nem lengeti a szakállát, úgy… Tovább 843. nap →

Külföldre költözünk. A színésznő mosolyogva meséli a család történetét. A gyerek volt a feltétel. A házasságkötésnek. Már a harmadik hónapban van, két hét múlva esküvő, aztán irány Svédország. Igen, a vőlegényének ott vannak üzleti érdekeltségei. Számít az, hogy ő arab? Szerinte nem. A szerelem a fontos, mondja. A szerelem. Igen, ők három éve ismerkedtek meg.… Tovább 840. nap →

Száz méterre lehetett a part, a vad hullámoktól mégsem lehetett semmit látni. A köd már három napja leereszkedett a partvidékre, a Cuorisiwer azóta nem mozdult, a repülők nem szálltak fel, és az admirális, aki egy születésnap miatt a fővárosba repült, nem tudott visszatérni az anyahajóra, megszállt egy olcsó parti motelben, és várta, hogy az idő… Tovább 839. nap →