Horák Árpád

Etel az ablak előtt áll az óriás bátyjával. Nem lehet tudni, ki kit vigasztal. Etel szeme száraz, mereven bámul ki az ablakon. A semmit nézi. Belül üresnek érzi magát. Nem szomorú. Nem érez semmit. - Az egész olyan hirtelen jött! - Mondja az óriás bátyja, és azon kesereg, hogy az élet igazságtalan. - Az -… Tovább Ötvenkettedik nap →

Három évvel korábban:  Susan már harmadszor kérdezi meg, hogy miért mennek haza pont harmicadikán, és még mindig nem érti. A párja csak nevet, puszit nyom Susan arcára, aztán az ölébe kapja, kétszer megforgatja, és átugrik vele két, a földből erősen kiálló gyökéren. Aztán a földre teszi, és erős kezébe fogja Susan finom kezét, és harmadszor… Tovább Ötvenkettedik nap →

- Kedvesem! - A felesége összerándul, ahogy meghallja, hogy így szólítja. Nagyobb a baj, mint gondolta. - Az óriás súlyos állapotban van. - Mondja a férfi - Etel azonnal elindult a kórházba, ahogy megtudta. Hát lóval sem lehetett volna visszatartani. - Mondja ki a mindkettejük számára nyilvánvalót. A felesége az óceán felé fordul, és erősen… Tovább Ötvenegyedik nap →

A férfi reakciója azt mutatja, hogy teljesen a helyén kezeli a kapcsolatodat a feleségével. Annak ami. Semminek. Ez a vonzódás egyik részről sem vár beteljesülést. És ezt ez a férfi tudja. Máris kedveled Őt. Pedig az Ő szerepe nem világos számodra a történetben. Etel oké. Etel édesanyja oké. De Ő? Majd kiderül. Addig még lecsúszik… Tovább Ötvenegyedik nap →

Nem kell sokat várnod arra, hogy megtudd, mit gondol a feleségéhez való vonzódásodról a férfi, akit uramnak szólítanak. Semmit. A férfi hosszú, egyenletesen gyors lépésekkel vág át a fedélzeten, neked udvariasan biccent, a feleségét megkéri, hogy menjenek tőled távolabb. Hallótávolságon kívülre. Na. Megint egy információ, amiből kimaradsz. Ahogy odébb lépnek, és közben a hajó másik… Tovább Ötvenegyedik nap →