A tó keleti végén ereszkedett a vízbe, a legsekélyebb, fokozatosan mélyülő résznél. Egy értelmetlen tábla a vízben valami védterületről írt, ami a vízben száz méter, amúgy meg nyolcvan. Valahol meg tíz, de hogy hol, az nem látszott, rég lekopott. A víz hűvösen ölelte körbe, fázott, a szél is túl erősen fújt, nem illett egy augusztusi forró naphoz. Többször a víz alá merült, várta, hogy a teste megszokja a hideget, alkalmazkodjon, és élvezze, néhány tempót úszott, aztán a part felé fordult, és a Suzukis nőt kereste a szemével. A nő velük együtt ért a bejárathoz, és barátságosan beszélgetni kezdett.
785. nap
Horák Árpád 