– Ugyan miért haragudott volna meg? Vagy várta, hogy keresd? És te nem kerested. Például elfelezhettétek volna az avokádót. Te meg csak simán hagytad, hogy az övé legyen az utolsó.
– Nem volt annyira fontos.
– Mi van, ha azt várta, hogy harcolj?
– Állj le az elemzéssel.
– Oké. Nem elemzek. És mi lesz a tóval? Feltöltik majd?
– Már töltődik. Elzárták a zsilipet. Három hét, amíg a patak feltölti.
– Szuper. Aztán mehetnek vissza bele a halak, és minden a régi lesz. Ez egy mező volt régen. Tudtad? Persze, hogy tudtad. Amikor leengedik a tavat, láthatóak lesznek a kivágott fák. Én tavaly láttam. Az egészben van olyankor valami baljós. Ijesztő lesz. Mint egy temető. Pedig csak kivágott fák, és mégis. Mintha rejtőzködnének a víz alatt. Látom magam előtt, ahogy a víz emelkedik a mederben, és centiről centire tűnnek el a tuskók
(790.) Az avokádós lány 3. rész
Horák Árpád 