Szerző: Horák Árpád

Nem a fesztiválra jött. A balatoni nyaralójában gondolta úgy, hogy érdemes egy nagyobb áruházban körülnéznie. Vagy egy nívósabban. A kismama a fehér kocsiban elengedi magát, ő nem. Ő figyel. Reakciót vár, tudni akarja, hogy a világ tudtára sikerült e adnia, hogy ő nyaral. Ahhoz nem ezt az órát kellett volna felvenni. Lila póló. Tizenöt éves.… Tovább (1158.) Arany a csuklón →

Nathaniel és Víctoria ült legközelebb az étterem bejáratához. Victoria választotta az asztalt, Nath kínosan ragaszkodott az etikett legapróbb részletének pontos betartásához. Jól látták a fesztivál felé sétálókat, hetvenezer embert vártak a szervezők, Nath szabadságot vett ki, Víctoria a hetedik hónapban volt, már egy hónapja nem dolgozott, és Vic nővére csak másnap érkezett a lányokkal. Szabad… Tovább (1157.) Nem lehet →

A tompa bordó felső és a feszes, térd alatt végződő világosszürke szoknya olyan hatást keltett mindenkiben, mintha divatbemutatón lenne. Ann csinos volt. Az egyetemen kezdett decensen öltözni, aztán a terápiás üléseken folytatta, később már bevásárolni is így járt. A harmadik ülésen tűnt fel neki, hogy a páciense máshogy néz rá. A téma kisodródott a medréből,… Tovább (1156.) Szép →

A hátsó úton ment fel, pedig nem igazán szerette, mert a kátyúk szétrázták a kocsit. Mégis mindig arra ment, megszokásból, az éles kanyarokban gázt adott, különösen abban, ahol a jobb kanyar után az út lejteni kezdett és mindig murvás volt. Aztán elsuhant az étterem mellett, ahonnan a környék erdőire lehetett rálátni, és az embernek olyan… Tovább (1155.) Ma →