Az én történetem a végtelen pusztában kezdődött, Ábrahám előtt ezer évvel. Ott születtem, ahol a puszta elérte a hegyeket, ahol a patakok lelassultak és ahol a fából ácsolt keresztet Jézsau a földbe szúrta. A Keroa nevet kaptam anyámtól, apámtól csak valami betegséget, aminek a nevét a törzs nem vette a szájára. Apám vándor volt, hét… Tovább 1044. nap
Kategória: Uncategorized
(1043.) Rebecca 13
Szép vagy, belülről is, hátratűzöd a hajad, a szemed mosolyog; ilyen a reggel. Rebecca. Kérdésekkel a szemedben hajtod vállamra a fejed, még rajtad a Gucci, simogatod a nyakam, napsütéses a reggel, ébrednek a fák, a harkály is itt van; a mi harkályunk. Tél eleje óta jár a körtefára; és elmegy, ha jön a tavasz. Te… Tovább (1043.) Rebecca 13
1042. nap
(1041.) Két fa között
A cseresznye és a szilvafa között vezetett az a kitaposott ösvény, amin Clive és Barbara üldözték egymást. Clive soha nem érte volna utol Barbarát, ha ő nem lassít le. Barbara a hosszú, vékony lábával az első métereken előnyt szerzett, Clive elnehezült testtel próbálta utolérni. Barbara a faház sarkánál lelassitott, és bevárta Clive-ot, néha még a… Tovább (1041.) Két fa között
(1040.) Templom neked
Templomot építek neked, a tornya a napig ér majd, meg tovább egy kicsit. Felfele törünk együtt, vörös láng lesz és fehér, ami körbevesz, ahogy emelkedünk. Lent hagyjuk a feketét a sárban, a szél szárítsa keményre, taraja legyen éles, papirt vágóan éles, mint a sárganyelű kés a konyhában. Amit a Krencsó bácsi hozott. Imákból épül ez… Tovább (1040.) Templom neked