1015. nap

Úgy állt az asztal előtt, ahogy csak a gyerekek tudnak. Felvetett állal, csípőre tett kézzel és bizonytalanul. Időnként az arca elé csapott, egy szőke tincset próbált megregulázni, de az rúgóként mindig kitért az útjából. Frozzyt nézte megbabonázva, Frozzy meg őt, nem lehetett tudni, melyikük lepődött meg jobban. Aztán Ctyf bebújt az asztal alá, felmászott Frozzy… Tovább 1015. nap

1014. nap

Selymes haját kontyba fogta, az arca barnán világított, olyan reggelre ébredt, amire minden nap akart: Kendric aludt mellette. Izmos combja kilógott a túl fehér takaró alól, közben Hanna hol őt, hol az óceánt nézte. Két napja szállt le a gép, és ez a két nap elmosta a múltat, a jelent végtelenné nyújtotta, a szőlőt meg… Tovább 1014. nap