Horák Árpád

218. nap

Még soha nem járt ebben a házban, de az ajtónyitás után úgy rohan be, mintha otthon lenne. A nappaliban lever három alacsonyan lógó díszt a karácsonyfáról. Hangos pukkanással robbannak szét a padlón. -Köszönöm, hogy vigyáztál Suzyra! Suzy? Ah,igen! Suzy. Tényleg. Így hívják. Csak ti hivtátok Karácsonynak. -A lányok biztos nagyon fognak örülni! Nem sejtenek semmit!… Tovább (217.) Karácsony 6. befejező rész →

Karácsony előbb hallja meg a kulcs csörgését a zárban, mint te. És csalhatatlan ösztönnel azonnal a bejárat felé rohan. Illetve először ugrik. Le az ágyról, ahol az éjszakát töltötte melletted. Te látod, hogy ugrik, utána nyúlsz, és elkapod. Túl nagy ugrás ez egy ilyen kis kutyának. Karácsony rövidesen visszatér boldogságának kiapadhatatlan forrásával.  A forrás megáll… Tovább (216.)Karácsony 5. rész →

Már az ágyban fekszel, amikor utánad jön a hálószobába. Két lábbal a fenyő ágykeretnek támaszkodik. Nem is próbál felugrani. Tudja, hogy nem sikerülne neki. Okos kutya. Egy rövidet nyüszít, majd  a földre ugorva, és a saját tengelye körül megfordulva újra két lábbal az ágy szélére támaszkodik. Bizalommal telve, várakozóan néz rád. Jól van! Érted te… Tovább (215.) Karácsony 4. rész →

Beviszed a fürdőszobába, és egyből a kádba rakod. A farokcsóválást egy pillanatra sem hagyja abba. Nagyon boldog. Mosolygó szemekkel néz téged. Fogalma sincs, hogy mi következik. Még nem zuhanyozott. Soha. Kissé megemelt fülekkel fordul a surrogó hang felé. Semmi félelem nincs benne. Ahogy ráirányítod  a vizsugarat, érdeklődéssel fordítja hátra a fejét. Először csak pislog, de… Tovább (214.) Karácsony 3. rész →