Horák Árpád

-És akkor? Felmész Pestre? -Minek? Már csak egy év van hátra. Maximum. Most úgy érzem, már annyi sem. -Ezt hogy érted? -Kezd elmúlni. Talán. Mindenesetre valami változik. - nehezen tudom megfogalmazni, amit érzek. De Szandrának minden világos. -Ne becsüld alá! Ez még nincs lefutva. -Dehogynem. Hát éppen ez az. Hogy le van futva. Éles fékcsikorgás… Tovább (223.) Szandra 4. rész →

A szőke hajú újra felém fordul. Jobb kezével a poharával játszik. A körmével finoman kocogtatja a pohár oldalát. Összemosolygunk. Rég láttam ilyen gyönyörű arcot. És a mosolya! Az egész lénye sugárzik. -Alexandra is idejön! - Szandra úgy mondja ezt, miközben újra leül velem szemben, mint egy fenyegetést. Aztán félig a szomszéd asztalnál ülő lány felé fordul,… Tovább (222.) Szandra 3. rész →

Újra belekortyolok a kólába. Akkor ül le a szőke lány a mellettünk lévő asztalhoz, amikor Szandra leteszi a telefont. Rosszallóan néz rád. -Jaj, ne bámuld már! Húsz évvel fiatalabb, mint te! -Biztos, hogy nem! Legalább harminc éves! -Max 25! A szőke éppen rendel. Tágra nyílt szemmel néz a pincérre. Egy csíkos miniruha van rajta. Ahogy… Tovább (221.) Szandra 2. rész →

-Még mindig? -Mi? Honnan veszed ezt? -Ah! Ne már! - Szandra hátradől a fotelben. Egy önkéntelen mozdulattal megigazitja a napszemüvegét. - Hogy történhetett ez meg? Csak sóhajtok egyet. Közben megvonom a vállam. Aztán felemelem a kólát az asztalról, de csak hogy, csináljak valamit. Aztán mégis megszólalok. -Bár tudnám! -Ez már túl sok! Túl sok idő!… Tovább (220.) Szandra 1. rész →

219. nap