Horák Árpád

John az íróasztalánál ül, és miközben a huszonhetedik emeleti gyönyörű panorámát élvezi, Etelre gondol. Még két hét. Még két hétig nem látja. Az előzetes megállapodás is ez volt, de most mégis hosszúnak érzi. A telefonbeszélgetésük megnyugtatta. Etel őszinte volt. Jól ismeri őt. Etel bármikor képes hazudni, ha ez jól felfogott érdeke. De nem nagy dolgokban.… Tovább Ötvenedik nap →

Az óriás tétován áll a helikopter leszálló mellett. Miért van itt a bőröndje? Egyáltalán ki csomagolta össze? És miért nincs ő most  a hajón? És miért mondta azt Etel, hogy minden rendben lesz? És miért van itt a bátyja? Miért veregeti a vállát, mint gyerekkorukban? Miért mondja, hogy üljek be a kocsiba? Miért nem én… Tovább Ötvenedik nap →

Etel az általa ismert kétszáz káromkodásból negyvenhetet mindjárt az első mondatában felhasznál. Ezt nem teheti! Ezt hogy gondolja! Ő az egész családot védi! És különben is! Egymással szemben állnak, húsz centire egymástól, Etel őrjöng, a férfi, akit uramnak szólítanak, csititja. Etel nem igazán tud komoly érvet felhozni az óriás mellett, csak azt hogy SZERETI. Úgy… Tovább Negyvenkilencedik nap →

- Így nehéz lesz megemészteni a reggelit, gondolja a férfi, akit uramnak szólítanak. Szóval jól látta, gond van az óriással.- Miközben a kéz férfit hallgatja, a feleségét figyeli, aki egykedvűen fogadja a híreket. (Annyit jegyez meg, hogy ez Etelnek rohadtul nem fog tetszeni.) Mondjuk eddig is a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket teljesen rá bízta. Most is… Tovább Negyvenkilencedik nap →

Az uszodából a konditerembe vezeti az ALANYt, kihasználva, hogy feloldották a kijárási tilalmat. Miközben körbevezeti a jachton, élvezi társaságát, és a hajó minden apró, cseprő titkába beavatja. Ő az óriástól tud mindent, aki, mint a közvetlen család biztonságáért felelős csoport vezetője, mindig mindenben tájékozott volt. Etel élvezettel beszél az öltözőkről éppúgy, mint a motortérről. Egy… Tovább Negyvenkilencedik nap →