Kategória: Uncategorized

A kert erdő felőli végében állt a fa. Egyedül, egy dombon, mert a kert ott már nem volt sik, megemelkedett, félgömb alakú lett; csak a fű maradt sötétzöld. A fa egyedül állt ott, távol a gyümölcsöstől, és bár nem volt kerítés, mégis mindenki tudta, hogy a fa után a kert véget ér. A fa után… Tovább 947. nap →

Abban az évben még a nagyapám egész napra vitt el bennünket gombászni a Balaton-felvidéki  erdőkbe, és karácsony előtt, amikor befagyott a tó Monostorapáti mellett, tíz kilométert gyalogoltunk a mínusz nyolc fokban, hogy kicsúszkáljuk magunkat ebéd előtt. A nagyi rántott húst sütött otthon meg túrós rétest, azt a konyhaasztalon nyújtotta egy fehér, erre a célra fenntartott… Tovább (945.) Kossuth 12. →

Várlak, mert jössz, hangodat hozod meg a mosolyodat, nekem. Mellettem ülsz, a hátad feszül, rám vársz, az érintésemre.  Puha a szád. Mélyen nézel a szemembe, várod a következő csókot, jöjjön már. Szeretem a bőröd,  követelőzik.  Csak reggel ébredünk, maradni akartál, maradj örökre, visszatérő kételyek nélküli világot ígérek neked.  Rebecca. Szeretem a neved. Felkelő napot hozol,… Tovább (942.) Rebecca 4 →