Horák Árpád

A piros volt, ami először visszatükröződött a tó felszínéről. A vízpart sötétjében jól látszott a robbanás, ami a szikrákat szétszórta; azok először egy gömböt alkottak, hogy aztán eltűnjenek a semmiben. Martin várta folytatást, a fejét forgatta, a piros után a kéket várta, de megint egy piros jött, aztán két zöld és egy sárga. A tervezetben… Tovább (793.) Martin 1. rész →

– A receptről fogok írni neki, amiről akkor beszélt. Ez egy ősi családi recept. Már a nagymamája is az ő nagymamájától kapta. Érted? Ez egy jó téma! – Mégis mitől jó ez a téma? Nem rémlik, hogy bárkivel is szoktál receptet cserélni. – Azért kellett az avokádó, mert ezzel akarta feldobni a receptet. Azzal, hogy… Tovább (792.) Az avokádós lány 5. befejező rész →

– Szerinted Martina várta, hogy keressem? – Nem mindegy már? Mit agyalsz ezen. Engedd el! Bár van valami ebben az avokádós lányban. Martina. Nem így képzeltem el. Azt hittem vékonyabb, és hosszú fekete haja van. Fekete és göndör. Olyan igazi lobonc. Olyan hajat már nem hord senki. Azt hittem ő egyéniség, nem olyan, mint a… Tovább (791.) Az avokádós lány 4. rész →

– Ugyan miért haragudott volna meg? Vagy várta, hogy keresd? És te nem kerested. Például elfelezhettétek volna az avokádót. Te meg csak simán hagytad, hogy az övé legyen az utolsó. – Nem volt annyira fontos. – Mi van, ha azt várta, hogy harcolj? – Állj le az elemzéssel. – Oké. Nem elemzek. És mi lesz… Tovább (790.) Az avokádós lány 3. rész →

– Azt a lányt nézem ott. – Látom, hogy őt nézed. Martina az. Sokszor jár erre. – Te honnan ismered? – Ő az avokádós lány. Igen. Martina. Amikor találkoztunk, utána sokáig ideintett, mielőtt átment a zebrán, de már nem. – Már tegnap is feltűnt. Piros szoknyában volt. – Az a festős szoknyája. Abban jár ki… Tovább (789.) Az avokádós lány 2. rész →