Szemben áll az ablakkal. A többiek körben ülnek. Teljesen körbeveszik. A székek vegyesek. Műanyag kerti szék és párnázott, lakkozott ebédlőasztal mellől elhozott, jól megfér egymás mellett. Még egy fonott fehér karosszék is van. Olyan, mint egy trón. A két ablak között, amivel szemben áll, egy üveges dupla ajtó nyílik az erkélyre. Az első emeleten van… Tovább (297.) Egy angyal 1. rész
296. nap
Tudtad. Már napok óta. Mégsem tettél semmit. Bosszúsan fordulsz az ablak felé. Megint ugyanaz. Tudsz valamit, mégsem reagálsz. Nem cselekszel. Kell valami külső hatás. Visszafordulsz a húsvéti asztaldísz felé. Az erős sárga eszedbe juttat egy napsütéses tavaszi napot. Nem egy konkrét napot. Úgy általában a tavaszt és verőfényes napsütést. Ami elvakit és hunyorgásra késztet. Mégis… Tovább 296. nap
295. Nap
Legyen mindegy, hogy hogy áll meg. Legyen mindegy, hogy szőke vagy fekete. Legyen mindegy, hogy honnan jött és hova tart. Legyen mindegy, hogy dobja oldalra a haját. Legyen mindegy, hogy hihető-e. Legyen mindegy, hogy mi lesz holnap. Legyen mindegy, hogy a barátaim mit mondanak Róla. Legyen mindegy, hogy káromkodik-e, amikor egy történetet mesél. Legyen mindegy,… Tovább 295. Nap
294. Nap
Alulról néz fel rám. Alacsonyabb. Ezért. A vállig erő haja eltakarja a blúzából kilógó meztelen vállát. A fejét kissé balra döntve, mosolygó szemmel, boldogságot sugározva áll előttem. Kissé félszegen. Ez nem gyengeség. Mindig érzem az erejét. Csak átadja az irányitást nekem. Átadja önmagát nekem. Bizalom. Ez van a mosolya mögött. Ahogy leül az ágyra, a… Tovább 294. Nap
293. Nap
A tizenhetedik a sorban. Már elsőre sikerül megszámolnod. Nem rontod el. Halványzöld ruhában van. Nagyon különleges ez a szín. Emlékeztet valamire, de nem tudod, hogy mire. Ez az a zöld, ami mindig is tetszett neked. Nagyon közel áll a fehérhez. Mintha koszos fehér lenne, mégis egyértelmű, hogy ez zöld. Nagyon szép szín. Visszafogottan elegáns. Nőies… Tovább 293. Nap
Horák Árpád 