Horák Árpád

Hét pötty. A pult mögött állsz, amikor elkezded a rajzolást. A hét pötty egy virág közepe és a hat szirma. A hatból három fehér. Ez nem jön át a hét pöttyből. Felemeled a fejed, és az ajtóra nézel. Újra. Aztán visszafordítod a figyelmed a papírra. Ez csak egy kicsi lap egy jegyzettömbből. Négyzet alakú. Fehér.… Tovább (282.) Skicc 1. Rész →

Leülsz a sziklára, és előveszed a telefonodat a bal zsebedből. Szomorúan nézed a képernyőt, és várod, hogy elinduljon az alkalmazás. Szokatlan a felület. Több, mint egy éve nem írtál már ide. Felemeled a fejed, és visszanézel a sétálóutcára. Rengeteg ember van. Hullámzik a tömeg. De a te szemed a semmibe réved. Nem érzékeled a külvilágot.… Tovább 281. Nap →

A vörös szín a második fekete rétegre kerül. Erre megy aztán, a száradás után, a harmadik fekete réteg. Az utolsó. A szín már most is szinte tökéletes. Egyre mélyül. Olyan fekete, amiből fény soha nem tud majd kijönni. Leteszem a tálcát a szárítóra, és beállítom az időzítőt. Harminc perc, és mehet rá a befejező szín.… Tovább 280. Nap →

Amikor belépsz, és jobbra nézel, meglátod Őt. A földet nézi. Csak ül a széken, és a földet nézi. Érzed a várakozást, ami belőle árad. Nincs jó napja. Elmész mellette, de nem érinted meg. Késztetést sem érzel. Üresség van benned. És csalódottság. Csalódott vagy, hogy másnak akartad hinni. Másnak, mint amilyen valójában. Hátra mész. Az egész… Tovább (279.) Razbliuto →

If a writer falls in love with you, you can never die. A harmadik narancsot teszed bele a zacskóba, amikor egy nyugdíjas bevág eléd. Csak a fejedet csóválod, és a zöldséges pult mögött álló nő foghegyről odavetett véleményen, miszerint "ez minden nap siet",  is csak mosolyogni tudsz. Idegesitenek az agresszív nyugdíjasok, de most a fejedben… Tovább (278.) Örök élet →