Horák Árpád

Már harmadszor érintem meg a hátát. Semmi reakció, mégis érzem, hogy átment. A lány, aki velünk szemben ül, zavartan néz a barátnőjére, aztán a párjára, végül jobbra fordítva a fejét, a semmit kezdi el bámulni. Mindenkin enyhe zavar jelei mutatkoznak, kivéve a mellettem ülő fiút. Ő nyálcsorgatva bámulja a mellettem ülő lányt, világossá téve, hogy… Tovább (272.) Érintés →

A második kérdés után már dühös vagy. A harmadik után még dühösebb. Úgy nézel a könyvespolc felé, mint aki ölni készül. Csak baromságokat hallasz. Minek vannak az embernek ikerhúgai, ha pont egy ilyen helyzetben nem számíthat rájuk? Megérzik a dühödet, és visszavesznek. Már jönnek normális válaszok is. Bár ezek sem visznek közelebb a megoldáshoz. Az… Tovább 271. Nap →

A mozgólépcső a szokásosnál lassabban visz lefele a tetőparkolóból. Az alján, ahogy lelépsz róla, jobbra nézel. Ugyanaz az üzlet. Ahogy eljutsz a bevásárlóközpont közepéig, megállapítod, hogy csak két üzlet változott. Pedig régen jártál már itt. Évekkel ezelőtt. Az ékszerboltnál jobbra fordulsz, megállsz a második étteremmél, és rendelsz. Gyrostál. Két pitával. Úgy ülsz le, hogy lásd… Tovább 270. Nap →

Az arca megváltozott. Vékonyabb lett. Mintha a bőr a csontjaira feszülne. Az anyja vonásait ismered fel benne. Elvesztette a kislányos báját, amit harminc fölött is megőrzött. Elfordulsz, és a földet nézed. Ez a lány is megöregedett. A lelke. A vonásai kemények. Egy az élettel harcoló nő nézett rád az előbb. Ismered őt jól, és tudod,… Tovább (269.) Bolt 2. Befejező Rész →

Felemeled a fejed, és a bejárat feletti táblát nézed. Mivel nem állsz meg, és nem is lassítasz, kis híján nekiütközöl az üvegajtónak.  A bútorbolt hatalmas, az ajtó mégsem automata. Az ajtó feletti tábla, ami mágnesként vonzza a tekinteted, annyira profi, hogy nyilván ez is szándékos. Minden meg van tervezve. Minden. Komfortosan érzed magad. Mintha otthon… Tovább (268.) Bolt 1. Rész →