Horák Árpád

Beindult. Ez nagyon jó érzés. Pici lépések. De lépések. Előre! Ha jobban belegondolunk, nem történt semmi. Na, jó. Valami azért történt. De nem konkrétum. Inkább csak megmozdult. Mint amikor egy hatalmas elefánt még nem állt fel, de megmozdul. Érzed az erejét. Mindene mozog. És, hogy mozogjon, ahhoz hatalmas erő kell. És tudod, hogy fel fog… Tovább 173. nap →

Mindketten a kifutópálya betonját nézitek az ablakon át, ahogy gép egyre lassul, majd megáll. A másodpilóta simán letette a gépet. Lili, aki kissé sápadt, még mindig fogja a kezed, de már nem szorítja olyan görcsösen, mint amikor megkezdődött a leszállás. A kényszerleszállás szó magában hordozza a feszültséget. És most nem is lesz feloldva ez a… Tovább (172.) IKERLÁNG 8. rész →

Lili csodálattal vegyes kíváncsisággal néz rád. Magában azt találgatja, hogy honnan a fenéből tudod ezt, és vajon milyen látnoki képességekkel rendelkezel. Semmilyennel. Nem vagy látnok. A mosdóból visszafelé pont hallottad, amikor Alexandra elmondta a hírt a többi légikisérőnek. Ezt azonban eszed ágában sincs Lilivel megosztani. Élvezed a helyzetet. Szórakoztat. Mióta a csodacsináló üzletben vagy, gyakran… Tovább (171.) IKERLÁNG 7. rész →

A kávéscsésze egyből darabokra törik a repülőgép szélvédőjének belső oldalán, és barnás színű lével borítja be annak az alsó részét. A másodkapitány értetlenül néz Alexandrára, és már éppen tenne egy szaftos megjegyzést, amikor ő is meglátja a kapitányt. A kapitány tágra nyílt szemmel, oldalra dőlve ül a székében. A kitekert, merev póz, az üveges szem...… Tovább (170.) IKERLÁNG 6. rész →

Lili érintése hoz vissza a jelenbe. Mindkét kezével megmarkolja a jobb felkarodat, és a fejét a válladra hajtja. Minden bevezető nélkül kezd el mesélni. - A svájci határ mellett élünk. A francia oldalon. Közvetlenül a határ túloldalán van sajtgyár. Vagy sajtüzem. Nem tudom, hogy hívják. Oda szoktunk átjárni. Nagyon finom a félkemény sajtjuk. Te szereted… Tovább (169.) IKERLÁNG 5. rész →