Horák Árpád

- Igen, Ő Susan. Az ikertestvérem. És valóban a szigeten tűnt el. De többet nem mondhatok, amíg a huszonnyolc nap le nem jár. Ne haragudj. - Etel mosolyogva beszél. - Van valami értelme ennek a huszonnyolc napnak? - Az ALANY arca mosolytalan. Kutató szemekkel figyeli Etelt. - Semmi a világon. De anyának megígértem. - Az… Tovább Ötvennyolcadik nap →

Etel úgy dönt, a "laza séta" teljesítve, és bár élvezi a napfényt, és a könnyű szellőt, elfáradt. Megkéri az ALANYt, hogy menjenek vissza a kabinjába. Út közben Etel többször merőn nézi az ALANYt, de az, bár érzékeli, hogy Etel nézi, nem fordul felé, mereven előre néz, csak az arcán szétterülő széles mosoly mutatja, hogy csak… Tovább Ötvennyolcadik nap →

A séta a motortér felé indul. Etel látni akarja az imádott cicalányát. Mirci továbbra is az olajosflakonok között fekszik. A hátán a bőr folyamatosan rángatózik. Álmodik. Etelnek vissza kell fognia magát, hogy ne érintse meg, és megszólalni is csak hallótávolságon kívül szólal meg. Nem akarja felébreszteni. - Szerintem felépül - mondja - szerintem is -… Tovább Ötvennyolcadik nap →

Etel félig ül, félig fekszik a fotelben, amikor az ALANY belép. Rögtön hozzálép, megfogja a kezét, egy pillanatra megszoritja, aztán rögtön el is engedi, és a közvetlenül mellette álló fotelbe ül. Nem beszél. Csak figyeli Etelt. Etel szégyenlősen lehajtja a fejét, nem örül hogy nézi. Szép akar lenni. Az előbb nézte meg magát a tükörben,… Tovább Ötvennyolcadik nap →

Etel negyvennyolc órát alszik kisebb nagyobb megszakításokkal. Első ébredése után, tizennégy óra alvást követően, már látja, hogy közel sincs olyan jól, mint sejtette. A végig mellette maradó nővér az ébredésekor megnyugtatja, hogy a legjobb úton halad a gyógyulás felé, és rövidesen kialussza magából a mérget. A szőke ikrek gyakori vendégek a kabinban, bár igazán nem… Tovább Ötvennyolcadik nap →