Kategória: .

Tombolsz. A harmincadik rohadj meg után sem enyhül. Nem tudod oldani. Legszivesebben üvöltenél. Nem akarod, hogy negtörténjen. A dolgok repkednek körülötted, de ez sem segít. A csattanások, ahogy az öklöd becsapódik, tompán visszhangzanak. De semmi. Semmi. Se erre, se arra. Nincs elmozdulás. Aztán jön egy tiszta pillanat. Mint amikor felmerül az igazság, és megmutatja magát.… Tovább (285.) Szandra →

Mint amikor Istenre gondolsz, miután szembesülsz az Ő igazságával. Mint a gondolatod, amikor eszedbe jut az a bizonyos ismerősöd. Mint a felhő, amit a világnak kívánsz, amikor meglátod Őt. Mint az Érpataki pálinka üvege. Mint a mögött a bizonyos mosoly mögött megbújó gondolat. Mint a tudatlanság. Mint a sötétség. Mint a hiábavaló várakozás utáni fejcsóválás.… Tovább (284.) Skicc 3. Befejező rész →

Piros. A póló, ami rajtad van. Piros. A cipő is, ami eszedbe jut. Az édesapád arca is. Mint a tiéd, egy túl meleg szobában töltött éjszaka után. Vagy bármikor, amikor a sorsod úgy hozza. Most a másik irányból közelíted meg a kereszteződést. Ez város közepe. Itt mindig felmerül benned ugyanaz a gondolat. Ugyanaz a személy.… Tovább (283.) Skicc 2. Rész →

Hét pötty. A pult mögött állsz, amikor elkezded a rajzolást. A hét pötty egy virág közepe és a hat szirma. A hatból három fehér. Ez nem jön át a hét pöttyből. Felemeled a fejed, és az ajtóra nézel. Újra. Aztán visszafordítod a figyelmed a papírra. Ez csak egy kicsi lap egy jegyzettömbből. Négyzet alakú. Fehér.… Tovább (282.) Skicc 1. Rész →

Leülsz a sziklára, és előveszed a telefonodat a bal zsebedből. Szomorúan nézed a képernyőt, és várod, hogy elinduljon az alkalmazás. Szokatlan a felület. Több, mint egy éve nem írtál már ide. Felemeled a fejed, és visszanézel a sétálóutcára. Rengeteg ember van. Hullámzik a tömeg. De a te szemed a semmibe réved. Nem érzékeled a külvilágot.… Tovább 281. Nap →

A vörös szín a második fekete rétegre kerül. Erre megy aztán, a száradás után, a harmadik fekete réteg. Az utolsó. A szín már most is szinte tökéletes. Egyre mélyül. Olyan fekete, amiből fény soha nem tud majd kijönni. Leteszem a tálcát a szárítóra, és beállítom az időzítőt. Harminc perc, és mehet rá a befejező szín.… Tovább 280. Nap →

Amikor belépsz, és jobbra nézel, meglátod Őt. A földet nézi. Csak ül a széken, és a földet nézi. Érzed a várakozást, ami belőle árad. Nincs jó napja. Elmész mellette, de nem érinted meg. Késztetést sem érzel. Üresség van benned. És csalódottság. Csalódott vagy, hogy másnak akartad hinni. Másnak, mint amilyen valójában. Hátra mész. Az egész… Tovább (279.) Razbliuto →